Az Ixilon Stúdió története

Az alábbi történeti áttekintéssel kapcsolatos kutatómunka az “Ixilon Stúdió nyomában” c. pályázat keretében az MMA támogatásával valósult meg.

A rendszerváltás előtt országszerte számos filmklub, amatőr alkotóműhely, filmfesztivál (pl.: Szentesi, Veszprémi Országos Amatőr Filmfesztivál, Dombóvári Dél-dunántúli Amatőrfilmszemle) és egyéb mozgóképpel foglalkozó közösség működött (Dombóvári Filmstúdió). A pécsi Ixilon Stúdió az egyik legsikeresebb ilyen műhely volt. A Stúdiót 1973-ban[1] alapította Varga Csaba Balázs Béla díjas animációsfilm-rendező. Megalakulása után az itt alkotók munkáikkal hamar a hazai filmes versenyek élvonalába kerültek, de már több nemzetközi díjjal is büszkélkedhetek (pl.: Margburgi Nemzetközi Amatőrfilm Fesztivál, Zombori Nemzetközi Amatőrfilmszemle), Kezdetben főként animációs filmek (1976-ig részben olcsósága miatt, de mivel egyre több támogatást kaptak, nagyobb költségvetésű munkákban is gondolkodhattak), később dokumentum és néprajzi filmek is készültek itt.

A Stúdió Varga Csaba József utcai lakásából indult, két pécsi amatőrfilmes csoport egyesüléséből alakult meg. 1974-ben névlegesen a József Attila Művelődési Házhoz tartoztak, de helyileg még mindig Varga Csaba lakásában dolgoznak, de a Városi Tanácstól már támogatást kapnak. Ezután az Stúdió az Ifjúsági Házba került, ekkor már rendszeres éves támogatást is kaptak. A Stúdió születéséről így ír a Dunántúli Napló 1976-ban: „Egy szoba az Ifjúsági Házban — ez az első igazi otthona a rövid, de izgalmas múltú stúdiónak. Kevés bútor (a TANÉRT késik a rajzasztalok szállításával), egy „ősöreg” montázsasztal, barkács felvevőállvány, a falakon plakátok, filmek fázisrajzai… És a szobában egy sereg lelkes, alkotni- vágyó fiatal. Ez az IXILON.” (76-ig biztos, hogy Varga Csaba a vezető)

A kisebb költségvetés miatt készítenek animációt.

Varga Csaba a Dunántúli Napló riportjában: „Előbb csak néhányan társultak hozzám, aztán 1974-ben a városi tanács pénzt, meg szervezeti formát ajánlott fel. Akkor vettük fel az IXILON nevet”[2].

Ixilon füzetek címen kéthavonta megjelenő újságot is szerkesztettek. „1975.02.08 Az IXILON Füzetek, a pécsi amatőrfilm stúdió időszaki lapja ezúttal másodszor jelent meg. Jellege mindinkább a szakmai és művészi elképzelések közlése felé halad, s ezzel a magyar amatőrfilmezés szaklapjává fejlődhet”[3].

Első 3 évben 60 film készült. A „Pergő Képek” c. tévéműsorban rendszeresen lehetett látni Ixilonos filmeket, sőt 1976-ban már egy egész műsort szenteltek a csoport tevékenységének a bemutatására bemutató, a műsor főcímét Varga Csaba készítette.

Sokan az amatőrségből a hivatások, professzionális alkotók közé léptek: Varga Csaba, Balasa Tamás, Radocsay László, Pásztor Ágnes (85-ben ős a stúdió vezetője). Ebben az időben már inkább játékfilmeket forgatnak. Főiskolások és egyetemisták bevonását is tervezik, de általános iskolásokkal már régebb óta dolgoznak[4]. Úgy vélik, hogy: „

1981-ben már kevesebb film készül az Ixilonban, de azok továbbra is sikeresek[5]. Ekkor 1 éve már Litauszki János vezette a csoportot, 10-12 fő alkotta ekkor a csoportot, de nem mindenki alkotóként vett részt a munkában.

Féjja Sándor 1982- ben a következőt írta: „ma is vannak a központi képzéstől független, helyi, öntevékeny oktatások, képzések. Egyik kiemelkedő példa az IXILON stúdió, ahol 10-12 éves gyerekek rajzolnak és animálnak, tanári segítséggel tervezik meg a maguk rajzolta figurák mozgásvilágát, közösen készítenek rajzfilmeket”[6]


[1] Dunántúli Napló, 1976. március (33. évf. 81. szám): Ixilon a Pergő képek-ben.

[2] Dunántúli Napló, 1977. március (34. évf. 61. szám): Ixilon-bemutató az Ifjúsági Házban.

[3] Dunántúli Napló, 1975. február (32. évf. 38. szám): Ixilon füzetek.

[4] Dunántúli Napló, 1985. január (42. évf. 23. szám): A legsikeresebb amatőrfilm az Edit.

[5] Dunántúli Napló, 1981. december (38. évf. szám): Él az Ixilon.

[6] Féjja Sándor: Az amatőrfilmről. Amatőrfilm és filmkultúra. Kép – mozgókép – kultúra sorozat. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, (1982)